Ugrás a tartalomhoz

Bitérfalva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bitérfalva (Bitarová)
Bitérfalva címere
Bitérfalva címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásZsolnai
Rangközség
PolgármesterZdenko Klimík
Irányítószám010 04 (pošta Žilina 4)
Körzethívószám041
Forgalmi rendszámZA
Népesség
Teljes népesség808 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség185 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság380 m
Terület3,64 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 12′ 28″, k. h. 18° 40′ 17″Koordináták: é. sz. 49° 12′ 28″, k. h. 18° 40′ 17″
Bitérfalva weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bitérfalva témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Bitérfalva (szlovákul Bitarová) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Zsolnai járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Zsolnától 5 km-re nyugatra fekszik.

Története[szerkesztés]

Területe már a történelem előtti időkben is lakott volt. A korai bronzkorban a lausitzi és a puhói kultúra népe lakott ezen a vidéken. A Nagymorva Birodalom idejéből szláv sírok kerültek itt elő.

A települést 1393-ban „Bytherfolua” néven említik először. Nevét a 13. századi birtokos Balassa család Biter nevű tagjáról kapta. 1417-ben Mycleus Gyurdowicz volt a falu birója. 1474-ben „Bytharow” néven találjuk. 1594-ben 10 háza volt. 1598-ban „Bitharowa” alakban bukkan fel. Zsolnalitva várának tartozéka volt. Lakói a 17. századig halászattal, erdei munkákkal, szőlőtermesztéssel, gyümölcstermesztéssel foglalkoztak. 1720-ban 12 adózó háztartás található a községben. 1784-ben 34 házában 36 családban 225 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „BITAROVA. Tót falu Trencsén Vármegyében, lakosai katolikusok, kis határa kopasz hegyeken helyheztetett, körűlöttök mindazáltal földgye termékeny. Fekszik a’ Lietai Uradalomban, középszerű vagyonnyaihoz képest, második Osztálybéli.[2]

1828-ban 32 háza és 270 lakosa volt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Bittarova, tót falu, Trencsén vmegyében, 268 kath., és 4 zsidó lak. A litavai urad. tartozik. Ut. p. Zsolna.[3]

A trianoni békéig Trencsén vármegye Zsolnai járásához tartozott.

A háború után is megőrizte mezőgazdasági jellegét.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 294, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 601 lakosából 593 szlovák volt.

2011-ben 675 lakosából 663 szlovák volt.

2021-ben 808 lakosából 790 (+2) szlovák, 1 magyar, 4 egyéb és 13 ismeretlen nemzetiségű volt.[4]

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]