Ugrás a tartalomhoz

Inszar (Inszari járás)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Inszar
Inszar címere
Inszar címere
Közigazgatás
Ország Oroszország
Föderációs alanyMordvinföld
JárásInszari
Irányítószám431430
Körzethívószám83449
Népesség
Teljes népesség
  • 7400 fő (1856)
  • 4200 fő (1897)
  • 5600 fő (1939)
  • 5844 fő (1959)
  • 8189 fő (1970)
  • 9034 fő (1979)
  • 9275 fő (1989)
  • 9700 fő (1992)
  • 9800 fő (1996)
  • 9700 fő (1998)
  • 8951 fő (2002)
  • 9000 fő (2003)
  • 8900 fő (2005)
  • 8800 fő (2006)
  • 8700 fő (2007)
  • 8565 fő (2009)
  • 8687 fő (2010)
  • 8700 fő (2011)
  • 8632 fő (2012)
  • 8587 fő (2013)
  • 8555 fő (2014)
  • 8431 fő (2015)
  • 8331 fő (2016)
  • 8169 fő (2017)
  • 8010 fő (2018)
  • 7830 fő (2019)
  • 7665 fő (2020)
  • 7920 fő (2021)
Földrajzi adatok
Elhelyezkedése
Inszar (Oroszország)
Inszar
Inszar
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 53° 52′, k. h. 44° 22′Koordináták: é. sz. 53° 52′, k. h. 44° 22′
Inszar (Mordvinföld)
Inszar
Inszar
Pozíció Mordvinföld térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Inszar témájú médiaállományokat.

Inszar (oroszul: Инсар) város Oroszországban, Mordvinföldön, az Inszari járás székhelye.

Lakossága: 8687 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[1]

Neve két mordvin szó: pne ('nagy') és szara ('mocsár, mocsaras árterült') összetételéből keletkezett.

Elhelyezkedése[szerkesztés]

Mordvinföld déli részén, Szaranszktól 77 km-re délnyugatra, az Issza folyó bal partján, az Inszarka mellékfolyó torkolatánál fekszik. A legközelebbi vasútállomás a 18 km-rel északabbra fekvő Kadoskino, a RjazanyRuzajevka–Szaranszk vonalon.

Története[szerkesztés]

Az orosz állam délkeleti határát védő egyik erődként alapították 1647-ben. A déli sztyeppékről az északi Tyemnyikov felé tartó és a nyugatról keletre, Kazanyba tartó utak kereszteződésében épült. 1774-ben a Pugacsov-féle felkelés csapatai pusztították. 1780-ban ujezd székhelye és város lett, 1801-től a Penzai kormányzósághoz tartozott. 1869-ben a falunak kb. 3900 lakosa és négy temploma volt, egyházi iskola, kórház, posta állomás, bőrkikészítő üzem működött. A 19. század közepére a település felső részén klasszicista stílusú városközpont alakult ki a főtérrel és az igazgatási épületekkel. Ott épült fel a Rozsgyesztvenszkij-templom is 1823-ban.

1926-ban falusi jellegű településsé minősítették, de 1928-ban járási központ és 1958-ban ismét város lett. A régi építményekből fennmaradt a kereskedősor, a 19. század második felében épült néhány lakóház és a Szent Olga női kolostor épülete (1914). Utóbbiban a helytörténeti múzeum kapott helyet, de a 21. század elején azt új helyre költöztették, és a kolostor újból működik.

Gazdasága[szerkesztés]

A város első nagy ipari létesítményét, a szövőgyárat 1961-ben helyezték üzembe. Mellette az évek során lakótelep épült. A vállalat utóda Lenta Kft néven 2011-ben kezdte meg a termelést korszerű német gépsorokon, 2013-ban pedig az üvegszálas szövetek gyártását.[2] A Neon Rt a ruzajevkai nagy vagongyár alvállalkozója, beszállítója.[3]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A 2010. évi népszámlálás adatai. Oroszország statisztikai hivatala. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 5.)
  2. O kompanyii (orosz nyelven). A gyár honlapja
  3. OAO Neon (orosz nyelven). E-mordovia.ru, 2011. szeptember 2. [2016. március 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. június 3.)

Források[szerkesztés]