Ugrás a tartalomhoz

Kadikcsan

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kadikcsan (Кадыкчан)
Kadikcsan bányaváros látképe
Kadikcsan bányaváros látképe
Közigazgatás
Ország Oroszország
Föderációs alanyMagadani terület
Alapítás éve1940 körül
Irányítószám686350
Népesség
Teljes népesség
  • 3378 fő (1970)
  • 4764 fő (1979)
  • 5794 fő (1989)
  • 5310 fő (1991)[1]
  • 5027 fő (1992)[1]
  • 4336 fő (1993)[1]
  • 4036 fő (1994)[1]
  • 3562 fő (1995)[1]
  • 3211 fő (1996)[1]
  • 3030 fő (1997)[1]
  • 2865 fő (1998)[1]
  • 2474 fő (1999)[1]
  • 2218 fő (2000)[1]
  • 1919 fő (2001)[1]
  • 875 fő (2002)
  • 617 fő (2004)[1]
  • 433 fő (2005)[1]
  • 330 fő (2006)[1]
  • 287 fő (2007)[1]
  • 256 fő (2008)[1]
  • 235 fő (2009)
  • 0 fő (2010)
  • 0 fő (2012)
  • 0 fő (2016)
  • 0 fő (2017)
  • 0 fő (2018)
  • 0 fő (2019)[2]
  • 0 fő (2020)[3]
  • 1 fő (2021)
  • 0 fő (2023)
Népsűrűség1 (2012) fő/km²
Földrajzi adatok
Terület60 km²
IdőzónaVLAT (UTC+10:00)
Elhelyezkedése
Kadikcsan (Oroszország)
Kadikcsan
Kadikcsan
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 63° 04′ 60″, k. h. 147° 03′ 00″Koordináták: é. sz. 63° 04′ 60″, k. h. 147° 03′ 00″
Kadikcsan (Magadani terület)
Kadikcsan
Kadikcsan
Pozíció a Magadani terület térképén
Kadikcsan weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kadikcsan témájú médiaállományokat.

Kadikcsan (oroszul: Кадыкчан) elhagyott város Oroszország Magadani területén. A fénykorában több mint tízezer fős településről egy 1996-os bányabalesetet követően kitelepítették a lakosokat.

Történet[szerkesztés]

A várost a második világháború idején alapították, kezdetben fogolytáborként a helyi nagy kiterjedésű szénmező kitermelésére. A bányában gulag-foglyok dolgoztak, többek között a híres író, Varlam Salamov is. A 400 méteres mélységet is elérő tárnákból főleg az arkagalini hőerőmű számára bányászták a szenet. Később a foglyok helyét munkások vették át.

Kadikcsan fejlődése három ütemben zajlott le, ezek során három városrész jött létre, Ó-, Új- és Legújabb-Kadikcsan. Közülük Legújabb-Kadikcsan messzebb (mintegy 2-4 km-re) fekszik a bányáktól és felépítése után elsősorban itt koncentrálódtak a lakóövezetek, a másik két városrész ipari jellegűvé vált; a bánya és kiszolgáló üzemei mellett főleg az élelmiszerellátást szolgáló kertek, üvegházak, sertéshizlaldák létesültek. A városnak voltak boltjai, üzletei, iskolája, középiskolája, sőt még mozija és étterme is.

Lakossága[szerkesztés]

Év Teljes
népesség
1970 3 378
1979 4 764
1986 10 270
1989 5 794
2002 875
2007 227
2010 0
2012 1

Az elnéptelenedés[szerkesztés]

A város lakosságának visszaesése a 80-as években kezdődött, de drasztikus csökkenés csak 1996-ban lett tapasztalható, az 1996 szeptemberében bekövetkezett baleset miatt. A bányában robbanás történt, amitől begyulladt a szénmező és a bányamérnökök képtelenek voltak eloltani. A bányákat bezárták, a lakosoknak segélyt (szolgálati időtől függően 80-120 ezer rubelt) biztosítottak az elköltözéshez. Bár a többség elköltözött, 2001-ben még mindig laktak négy utcában, és 2009-ben is meghaladta a lakosok száma a kétszázat. 2012-re azonban már csak egy embert, bizonyos Jurij Opolonszkijt regisztráltak, aki két kutyájával lakott együtt. Opolonszkij vadászatból tartja el magát.

Források[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Кадыкчан című orosz Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

  1. a b c d e f g h i j k l m n o p Схема территориального планирования муниципального образования Сусуманский район Магаданской области. Том I. Магадан 2010
  2. ОЦЕНКА ЧИСЛЕННОСТИ ПОСТОЯННОГО НАСЕЛЕНИЯ НА 1 ЯНВАРЯ 2019 Г. ПО МУНИЦИПАЛЬНЫМ ОБРАЗОВАНИЯМ МАГАДАНСКОЙ ОБЛАСТИ
  3. Численность населения Магаданской области по муниципальным образованиям на 1 января 2020 года