Ungvárnémeti Tóth László
| Ungvárnémeti Tóth László | |
| Született | 1788. február 17. Kistokaj |
| Elhunyt | 1820. augusztus 31. (32 évesen) Bécs |
| Állampolgársága | osztrák |
| Foglalkozása | költő |
| Halál oka | kolera |
 A Wikiforrásban további forrásszövegek találhatók Ungvárnémeti Tóth László témában. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Ungvárnémeti Tóth László (Kistokaj, 1788. február 17. – Bécs, 1820. augusztus 31.) magyar költő.
Élete[szerkesztés]
Született 1788. február 17-én Kistokajon (Borsod megye), ahol atyja református lelkész volt. Tanulmányait Miskolcon kezdte; azután Sárospatakon teológiát hallgatott, 1810-ben pedig növendékeivel Eperjesre ment német nyelvet tanulni. Itt ismerkedett meg Kazinczy Ferenccel, ki őt barátságára méltatta.
1814-ben a pesti egyetemre ment, hol orvostudományt tanult; de szabad óráit ezentúl is a költészetnek szentelte s műveit készítette nyomtatás alá. Itthon azonban erős polemiába keveredett sárospataki megtámadóival. (L. Terhes Sámuel).
1816-ban Budán katolikus hitre tért és 1818-ban Bécsbe ment orvosi tanulmányait bevégezni, de mielőtt célját elérhette volna, az orvossá avatása előtt 1820. augusztus 31-én meghalt, valószínűleg kolerában.
Költeményeiből többet közölt az akkor megjelenő időszaki hírlapokban és évkönyvekben: Magyar Kurir (1819. I. 20. sz.), Szépliteraturai Ajándék (1821.), Zsebkönyv (1821-22.) stb.
Művei[szerkesztés]
- Versei. Pest, 1816. Online
- Nárcisz vagy a’ gyilkos önn-szeretet (drámai költemény, 1816. [1])
- Poétai levél tek. Czinke Ferencz urhoz. Pest, 1816 (Két poétai levél II.)
- Gyász-tisztelet Hermine császárné főherczegnének József ausztriai császári főherczeg Magyarország nádora feleségének halálára. Pest, 1817.
- In honores III. ac Rev. Dni Francisci Madarassy, electi episcopi Ansariensis ad excelsum consilium regium locuntenentiale hungaricum consiliarii, dum III. nonarum Martii anni 1817. felicibus auspiciis monus suum iniret. Pest (költemények)
- Görög versei. Magyar tolmácsolattal. Pest, 1818. Online
- Piis manibus Francisci Győry, Viennae, die 20. Maii, anni 1819, hely nélkül (költemények)
- Öröm ének a párisi arany sasnak a Nemzeti Múzeumba béavatásakor, hely és év nélkül
- Levelei Kazinczy Ferenczhez (Kazinczy Ferenc levelezése XIII-XVII)
- Nárcisz vagy A' gyilkos önn-szeretet, 1816; közread. Hermann Zoltán, sajtó alá rend. Pintér Patrik; Ráció, Bp., 2005
- "Szépet szépen". Válogatott költemények; vál., szöveggond. János István; BAZ Megyei Múzeumok Igazgatósága, Miskolc, 2005 (Poétai gyűjtemény)
- Ungvárnémeti Tóth László művei; sajtó alá rend. Merényi Annamária, Tóth Sándor Attila, görög szöveggond. Bolonyai Gábor; Universitas, Bp., 2008 (Régi magyar költők tára, XVIII. század)
Lásd még: A felvilágosodás korának magyar irodalma
Feldolgozások a művészetben[szerkesztés]
A rövid életű költő személye két évszázadig úgyszólván feledésbe merült, újrafelfedezője Weöres Sándor volt. Ezután művészeti alkotások megihletője lett. Ezek közül a legismertebb Weöres Sándor Psyché című verses regénye. Ennek feldolgozása Bódy Gábor 1980-ban készült filmje (Nárcisz és Psyché).
Források[szerkesztés]
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIV. (Telgárti–Zsutai). Budapest: Hornyánszky. 1914.
További információk[szerkesztés]
- A magyar irodalom arcképcsarnokában
- Kovács Sándor Iván : Weöres Sándor és Ungvárnémeti Tóth László[halott link]
- Vallasek Júlia: Psyché tükrében
- Az újjávarázsolt Psyché a filmkultura.hu-n
- Tóth Sándor Attila: "Az istenűlés dicsősége". Ungvárnémeti Tóth László költői portréja; Gradus ad Parnassum, Szeged, 2001 (A magyar irodalom kismesterei)
